Kerékpáron kalandoznak
Ha teheti, együtt mozog, sportol a Tóth-Dänhardt-család
Kit nevezünk sportolónak? Aki nap nap után alázatosan készül céljai elérésére a versenysportban? Vagy az is ebbe a kategóriába tartozik, aki teljesen átlagos, hétköznapi ember, nem is tartja magát sportolónak, azonban a mozgás teljes mértékben átszövi az életét? A Tóth-Dänhardt-család is az utóbbiak körét erősíti. A sport mindennapjaik szerves része valamilyen formában és ha lehet a családi szabadságot, a közös nyaralást is meghatározza.
A szülők, Viktor és Ági azt mondja, sosem sportoltak versenyszerűen, csak kedvtelésből mozogtak iskolás éveikben. Mindketten rendőrök, a fizikai felmérőket így is könnyedén teljesítették minden évben.
,,Borzalmas volt a buszközlekedés a munkahelyem Balatonfüred és otthonunk, Tótvázsony között. Egyszerűbb volt bicajjal járni a munkába. Előszedtem egy régi, közel húszéves biciklit és azzal jártam le és fel. Pár hét után érezhető volt a fejlődés, hazafelé az emelkedőket egyre könnyebben vettem. Annyira rákaptam a tekerésre, hogy lecseréltem a régi bringámat és beszereztem egy korszerűbb, jobb KTM-et"
kezdi Viktor. Hozzáteszi, ma már nem csak ő, hanem a család minden tagja teker, imádják a közös kihívásokat, a családi bringatúrákat.
A gyerekek, Vivien, Korina és Tamara, egyetértően bólogatnak, fiatalos hévvel és lendülettel magyarázzák, hogy nekik nemcsak ebből áll a sport. Ugyanis a három lány mindegyike tagja a Veszprémi Egyetemi Sport Club (VESC) női kosárlabda szakosztályának, van olyan hét, amikor hárman, háromfelé utaznak egy-egy meccs kedvéért.
A legidősebb, kissé bohókás Vivien számára a kosárlabda csak egy hobbi, őt jobban érdekli a görkorizás, mindemellett hetente többször lovagol a faluban és szívesen jégkorcsolyázik, barátnőival rendszeresen jár Veszprémben és Zalaegerszegen jégdiszkóba. Tamara, a legifjabb családtag minden olyan mozgást imád, amiben közösen vehetnek részt, focizni, kosarazni, bármi jöhet. Korina, a középső egy igazi energiabomba. A kosarasok mellett a helyi futóerők is felfedezték már maguknak. Fut, kerékpározik, kosarazik. Félmaratonon is indult, de szeretné kipróbálni a triatlont is. Egy alkalommal Tótvázsonyból eltekert a nagymamájához, aki Zalaegerszegen lakik. Tavaly kedvtelésből benevezett a Bakony 200 amatőr kerékpáros kihívásra, ahol az 50 kilométeres távon toronymagasan nyert. Idén pedig már tagja egy UltraBalaton futócsapatnak is.
Ági veszi át a szót, aki elmeséli, minden nagy magyar tavat már megkerültek bringával. Legelőször a Velencei-tavat, aztán a Balatont, majd nyáron a Fertő és a Tisza-tavat. A többnapos túrákra lakókocsival mennek, a másik közkedvelt időtöltésük ugyanis a kempingezés.
,,Számunkra megunhatatlan életérzés a kempingezés. Van egy régi lakókocsink, s ha útnak indulunk, akkor a kerékpárokat is visszük magunkkal. Bárhol is kötünk ki, ott örömmel fedezzük fel a környéket, akár két lábon, akár két keréken. Az idén Ausztriában jártunk, ahol a kempingben a szomszédaink elneveztek minket a legsportosabb családnak. Nekünk az aktív pihenés jelenti a kikapcsolódást: túrázunk, tekerünk, úszunk és közben fantasztikus élményekkel gazdagodunk"
húzza alá Ági, aki kollégáival már amatőr triatlon versenyen is indult, sárkányhajózott Viktorral és hetente úszik.
A sok kaland mindig rejt valami izgalmat is: egy alkalommal Vivien esett hatalmas bringával, máskor Korina lábát kellett bekötözni, olykor pedig Tamara szenved váratlan sérülést. A szülők nevetve úgy fogalmaznak, ambulánslapgyűjtő viadal alakult ki a fiatalok között, ahol egyelőre Korina vezeti a sort.
A család úgy tervezi, jövőre Olasz- és Horvátországban kalandoznak és tekernek tovább, és igyekeznek majd minél több hazai gyöngyszemet is felfedezni, mint például nemrégiben Szarvaskőt, Lillafüredet és a Fátyol-vízesést.
Abban mindannyian egyetértenek, hogy kevés a kerékpárút, és sokkal több, izgalmasabb helyszínre eltekernének az emberek, ha nem az autók között kellene lavírozniuk. Nagyon bíznak benne, hogy Tótvázsonyt is bekapcsolják majd a bringautak rendszerébe, hiszen a település csodás helyen fekszik, de érdemes felfedezni a vidéket is.
A beszélgetés végén persze felteszem a kérdést, hogy akkor kit is nevezhetünk sportolónak? Nevetve mondják, ők nem tudják annak számítanak-e, de mozgás nélkül nehezen tudják elképzelni az életüket.
Szerző: Bényi-Virág Rita
Ha kedvet kaptál a kerékpározáshoz, nézd meg programjainkat: