Aki a pihenés helyett is mozog

Azt mondják, a vállalkozói szemlélet és a sportos mentalitás jól kiegészíti egymást. A konklúzió Bódy Kornél, a veszprémi Plasticor Kft. alapító ügyvezetőjének életmódjával is összecseng, aki bár közelít a hatodik „ikszhez”, mégis rosszul érzi magát, ha nem mozoghat. Ha hideg van, síel, snowboardozik és jégkorongozik, enyhébb időben a tájfutásnak, míg nyáron a teniszezésnek, a vitorlázásnak és a hullámlovaglásnak hódol, de szabadidejében a kosárlabdázásnak, a jógának és a tarokk kártyának is szorít helyet. Közben pedig a hőmérő higanyszála mutathat mínusz húsz, vagy éppen plusz negyven fokot, ő mindenhová kerékpárral jár.

Az édesapja mérnökember volt, ám mikor egy síelés alkalmával először találkozott a későbbi feleségével, megpecsételődött a sorsa: onnantól kezdve ugyanis „követnie” kellett a sí-, lovas-, tenisz-, evezős- és kajak-kenu-, illetve autóversenyzői pályákon is otthonosan mozgott, testnevelőként végzett párját. Ha arról volt szó, havon siklottak, máskor meg drótszamaruk nyergében vagy kishajójuk fedélzetén hasították a szelet. Ezek után ki csodálkozik azon, hogy Kornél fiúk négyévesen már a Bükkben csatolt a lábára lécet, és két év múlva a Miskolchoz közeli Mályi-tavon vitorlázott.

– emlékezik vissza a fiatalon a testnevelő tanári pályával is kacérkodott Bódy Kornél, aki később a kalóz mezőnyben nyolc magyar bajnoki címet szerzett, és harminc éve a schwerini Eb-n a viharos szél fosztotta meg attól, hogy dobogón zárjon. A hazai és nemzetközi vizeken egy ideje már nem a sikerek motiválják (…a 2024-es ranglistán azért második, míg tavaly a nagyhajós bajnokságon harmadik lett), igaz, egy jó eredményre még fáj a foga, amit azzal a vitorlával zsebelne be, amit egy magyar vitorlakészítővel együtt fejlesztenek ki. 

– árulja el a Betekints-völgyi otthonukhoz közeli helyeken korábban is futott és biciklizett vállalkozó, aki általában a jóval fiatalabbak között méretteti meg magát, hogy az eseményeken minél hosszabb távokat „pipálhasson ki”.

– teszi hozzá, aztán megtudom, hogy régebben részt vett egy zirci golfseregszemlén is, ami nem igazán fárasztotta el, ezért onnan futva jött haza. A Bakony lankái közül, számára ismeretlen vidéken át úgy jutott el a vármegyeszékhelyünkig, hogy nem volt nála térkép, vagy iránytű, csak az égtájak alapján ismerte ki magát. Több mint tíz éve annak, hogy tájfutónak állt. Először az azóta megszűnt Veszprémi Bridzs és Tájékozódási SE színeiben iparkodott, mert az édesapjához és a nagyapjához hasonlóan rajong a kártyajátékokért, a tarokkasztaluk – amin a barátaival vív ádáz csatákat – lassan negyedszázados. Jelenleg a helyi Honvéd SE kötelékébe tartozik, tavasszal és ősszel sokat versenyez a képviseletükben, mikor a sífutással fűszerezett téli sportok, illetve a vitorlázás háttérbe szorul.

A tájfutás mellett a jégkorongozás a másik nagy szenvedélye, amivel két évtizede került szoros viszonyba, mikor elhívták egy baráti társaság tréningjére. Már az első egymás közötti játék megfogta, pedig ahogy akkor, azóta is komolyan megterhelik magukat az összejöveteleiken, mikor a három percenkénti sorcserékkor pályára masíroznak. Eleinte védőfelszerelést sem viselt, aztán pótolta ebbéli hiányosságát, noha a jégen vigyáznak a másikra: nem kenik fel egymást a palánkra, ha valaki mégis elesik, nyomban megállítják a játékot. „Persze” már így is érte sérülés, igaz, nem olyan mérvű, mint valamikor, az azóta abbahagyott kyokushin karate edzéseken, ami az ezredforduló után ejtette rabul. Miután a kék övig jutott Bódy Kornélon nincs súlyfelesleg, a full kontakt szabályok szerint vívott küzdősportban direktben kapta az ütéseket és a rúgásokat, amiket nem fogott fel semmiféle zsírpárna, így mikor a hetedik csonttörését szenvedte el, úgy döntött, hogy a távol-keleti küzdősport tényleg nem neki való.

– veti közbe mosolyogva. A kosárlabdát szintén a maguk szórakoztatására űzik egy baráti közösséggel. A csapatuk menedzsereként bevallja, kosárlabdázóként csak egy „amatőr turista”, ráadásul a társak nehezen tudják megjátszani a normál termete miatt, de a gyorsasága révén azért ő is fel szokott iratkozni a pontszerzők közé.

 – mondja a több diplomával rendelkező szabadalmas feltaláló, majd afelől érdeklődöm nála, hogy a milliárdos forgalmú céggé fejlesztett Plasticor Kft. mellett miként jut ennyi mindenre ideje?

– jegyzi meg. Bódy Kornél egykoron egy multinacionális vállalat egyik vezetőjeként gondolt egy merészet, és 2004-ben elindította a saját vállalkozását, ami fröccsöntött műanyag termékek gyártásával foglalkozik. Miután belevágott a projektbe, majd’ húsz éven keresztül minden nap reggel ötkor kelt és este hatig dolgozott, ám az estéit és a hétvégéit a családjának szentelte: tehát szó sincs arról, hogy kizárólag a munkájának és a hobbijainak élt volna. A gyermekei nem csak fényképről ismerték, hiszen a kevés szabadidejében sok minőségi időt töltött velük. Ennek számlájára írható, hogy mindnyájan sportos „beütésűek” lettek. Az egykori vitorlázó Blanka lánya jelenleg is snowboardozik, teniszezik, a fővárosban röplabdázik is – amit az orvosi egyetemen diákként oktatott is. Döme fia korábban biciklizett, Gyuri pedig ma is kosárlabdázik, de ők is remekül feltalálják magukat a vitorlásokon és a havas tájakon. Mint ahogy a szörfözésért is bolondulnak. – 

– jegyzi meg az ügyvezető, aki középiskolás korában négy évig szertornázott, volt megyei bajnok is, de öt évig versenyszerűen síelt is, lesiklásban több megmérettetést is megnyert, de egy kisebb versenyről már golfban is van kupája.

Ám bármilyen egészséges is a rendszeres sportolás, azért neki vigyázni is kell – hiszen már több operáción esett át. Ám azt vallja, ha nem sportolt volna, a betegségei súlyosan megviselték volna. Így viszont továbbra is aktív.

Bódy Kornél – akinek hiányzik a fél hasnyálmirigye, az epéje és volt két mélyvénás trombózisa is – pedig teszi becsülettel a dolgát, mert egyszerűen nem érzi jól magát, ha nem sportolhat valamit. Náluk a nyaralások is aktív pihenéssel telnek, ha arról van szó, láblógatás helyett megmásszák Skócia legmagasabb hegyét. Hiába van céges autója, szinte mindenhová kerékpárral megy, legyen bármilyen is az időjárás. Noha négyféle autoimmun betegséggel küzd, az egyiknél tizennégy fok alatt elfagynak az ujjai, ám ő nem törődik ezzel, ilyenkor kesztyűt húz a kezére. 

– hangsúlyozza, majd említést tesz arról, miszerint figyelemhiányos hiperaktivitás is zavarja némiképp az életét, de a hétköznapokban talán éppen emiatt tarthat ennyi vasat a tűzben. Mikor a Plasticor Kft.-hez tíz éve szervezetfejlesztési szakemberek érkeztek – hogy dinamikusan fejlődhessenek tovább –, a tanácsadók elküldték egy hónapra pihenni, távol a „negyedik gyermekétől”. Ő nem valami napfényes helyre ment lazítani, hanem a szibériai Irkutszkba, ahol tavasz végén is csak néhány fokot regisztrált a hőmérő. Ám ez nem zavarta őt abban, hogy a földgolyó egyik leghidegebb pontján hegyet másszon, tájfutó versenyeken induljon, minden nap teniszezzen és a burjátiai sámán ünnepén megfürödjön a kétfokos Bajkál-tóban. 

A több nyelven beszélő és öt hangszeren játszó Bódy Kornél úgy véli, ha az ember sportol, akkor az megfelelően karbantartja az ember testét, szervezetét és elméjét. A különböző műtéteiből is azért tudott ilyen jól és gyorsan „visszajönni” – illetőleg a betegségeit „kordában tartani” –, mert állandóan mozog. El is döntötte, hogy amíg az ereje engedi, a sportolás mindig jelen lesz az életében. Ami neki az együvé tartozást, különböző tapasztalatokat, világlátást és személyes fejlődési lehetőséget is jelent. Már azt is elhatározta, hogy ha nyugdíjba vonul, a feleségével kipróbálják magukat a néptáncolásban is. A középiskolai tanár nejének ebben aligha lesz ellenvetése, mivel ő is rendszeresen mozog és már megszokta a férje „hóbortjait”. Apropó, a feleségét is egy sípályán ismerte meg, ahogy az korábban a szüleivel is megtörtént.

Szerző: Király Ferenc