Mozgásban maradni
Burján Jenő tanít, nevel, edz és versenyez – mert hiszi, hogy a sport több, mint teljesítmény.
„Túlzás nélkül állítom, városunk egyik ikonikus sportembere, aki valamennyi helyi sportos kezdeményezésen ott van”
– szervezőként vagy szereplőként – Burján Jenő. A 44 éves sportoló kedvenc időtöltése a saját határainak a feszegetése, mindamellett fejébe vette, hogy testnevelőtanárként a keze alatt megforduló fiatalokat is megpróbálja a sport, a mindennapos testedzés fele terelgetni.
Nem egyszerű képet adni Burján Jenőről, hiszen a sport iránti elköteleződése annyira szerteágazó. Elsőként focizott, a korábbi VILE utánpótlásnevelő műhelyben, ahol olyan kiváló edzőkkel dolgozhatott együtt, mint Bartalfi Károly, Belső László. A foci mellett az atlétikai is megszólította: 12 éves volt, amikor egy délután rótta a Cholnoky-köröket és megszólította Koós Hutás László, a Veszprémi Egyetemi és Diák Atlétikai Club (VEDAC) edzője. Elhívta edzésre és azóta elkötelezett híve, támogatója és segítője a VEDAC-nak.
A Vetési Albert Gimnáziumban sporttagozaton érettségizett, majd a Pannon Egyetemen műszaki menedzsernek tanult. Hamar ráébredt azonban, hogy ez nem az ő útja. Szombathelyen folytatta, ahol testnevelőtanárként diplomázott. A gimnáziumban és a vasi vármegyeszékhelyen aztán olyan évtizedes sportbarátságok születtek, amelyek a mai napig meghatározzák az életét.
Szoros barátság fűzi Kavalecz Gáborhoz, korábbi testnevelőhöz, jelenleg a Veszprémi Szakképzési Centrum kancellárjához, akivel számtalan közös sporteseményen, kihíváson részt vett. Kava – Jenő csak így hívja barátját – fejéből pattant ki az ötlet, hogy csinálják meg az ironmant. Ez 2009-ben történt.
Az ironman – magyarul vasember – hosszútávú triatlon verseny Nagyatádon, ahol 3.8 kilométer úszás, 180 kilométer kerékpározás és egy 42.195 kilométeres, laza maraton vár a résztvevőkre.
„Szerintem fel sem fogtuk, mire vállalkoztunk. El sem tudom képzelni, hogy volt merszünk különösebb felkészülés nélkül nekivágni. Végül 12:27 óra alatt teljesítettem a távot. Az zavart legjobban, hogy a futásba elég sokat belesétáltam. Amikor beértem a célba, arra gondoltam, egyszer úgy is ironman szeretnék lenni, hogy alaposan felkészülök és szeretném úgy is látni, mire vagyok képes. Azóta sikerült megjavítanom azt az időt, 9:41 órára faragtam le. Erre különösképp büszke vagyok, hiszen ehhez hasonló vagy jobb időt Veszprémben eddig mindössze nyolc ember tudott rajtam kívül. Érdekes, mert ma is úgy vélem, ha minden összeállna, akkor akár 9:20 körüli időre is képes lehetek. Jelenleg azonban ettől messze vagyok, nem tudom, képes leszek-e valaha az egyéni csúcsom megjavítására”
– mondja Jenő.
A SÉF Vendéglátás- és Turizmus Technikum és Szakképző Iskola testnevelője 2010 óta valamennyi triatlon távot kipróbálta, sprint, rövid, közép és féltávú viadalokon is indult, szép eredményekkel. Akadt, ahol korosztályában az országos bajnokságon nyert vagy dobogóra tudott állni – például sprint, közép és hosszútávú versenyeken is.
A triatlon mellett különböző futóversenyeken mérette meg magát. Futott maratont többek között New Yorkban, Bostonban, Chicagoban, Berlinben, Valenciában érte el a 2:40 órás egyéni csúcsát is. Büszkén meséli, abban az évben, amikor ezt az időt teljesítette, az országos ranglistán, a profikat is ideszámítva, a nyolcadik volt. Lisszabonban 1:16 órával futotta félmaratonon a legjobbját.
„Pár éve úgy döntöttem, inkább a féltávú kihívásokat keresem, mert a hosszútávú felkészülés rengeteg időt emésztene fel. A triatlonosok Mekkája Hawaii, ahová egyszer én is szerettem volna eljutni. Az elmúlt években azonban a sportágban igazi forradalom zajlott le. Elképesztő ütemben fejlődött és azok, akik ezeket a fejlesztéseket, mind a felszerelésben, mind az edzésekben, megengedhetik maguknak, óriási előnyt élveznek az egyszerű amatőrökkel szemben. Viszont a hawaii ironman marketingesei is ráébredtek, hogy soha nem látott a kereslet a versenyük iránt, ezért a hosszútávú, hagyományos megmérettetés mellett a féltávú erőpróbát is megrendezik”
– tudtuk meg.
Azért ez a táv sem piskóta, senki ne higgye, hogy olyan egyszerű teljesíteni az 1.9 kilométeres úszást, a 90 kilométeres kerékpározást és a 21 kilométeres félmaratoni futást. Jenci úgy vélte, ebben a számban könnyebb kvalifikációt szerezni, Mallorcán, Ausztriában, Finnországban és Angliában indult el különböző kategóriájú viadalokon, s az ott elért eredményeivel sikerült kiharcolnia a hawaii részvételt. Május 30-án rendezik meg ezt a kihívást, ahol a veszprémi fiatalember is ott lesz a rajtvonalon a 40-44 évesek korosztályában.
Persze adódik a kérdés, hogy tudja mindezt finanszírozni? A válasz pedig meglehetősen prózai. Két munkahellyel. Tanári állása mellett a középiskolai kollégiumban nevelőtanár.
„Már komolyan súrolom a határaimat két állás mellett. Ráadásul számos környékbeli sportesemény szervezésében részt veszek, ami egy harmadik feladat. A versenyekre, a nevezésre, a szállásra, az utazásra kell a pénz. A munkahelyek mellett viszont nagyon kevés a szabadidőm, és nagyon precízen be kell osztani a napomat, hogy megfelelően tudjak edzeni, hogy egyáltalán legyen értelme részt venni ezeken a kihívásokon. Őszintén szólva, ez egyáltalán nem panaszkodás. A saját utamat járom, semmit sem bánok. Szenzációs életem van”
– meséli.
Kitér arra is, hogy testnevelőtanárként szeretne példaként a tanítványai előtt állni. Ezért igyekszik minél fittebb, sportosabb lenni. Szerencsésnek érzi magát, hogy meg tudja értetni magát a gyerekekkel. Tanárként azt tapasztalja, hogy a fiatalok többsége nincs jó kondiban, lejjebb kellett vinni az osztályzási szinteket is. Viszont azt vallja, a testnevelésóra legyen sikerélmény, élvezzék, ezért nála a pozitív motiváció vált be. Azt mondja, ez mindenkinek jó.
A SÉF iskolába jár az atlétika egyik legújabb távolugró reménysége, a felnőtt magyar bajnok Horváth Botond is. Jenő úgy vette észre, Botond és a hozzá hasonló tehetségek a többiekre nagy hatással vannak, igazi motivátorok. Több diákja döntött úgy, hogy kipróbálja magát az atlétika pályán. Ő pedig boldog, mert aki eljár edzésre, addig se püföli a telefonját, a sport ugyanakkor jó szemléletet hoz náluk, egészségesebbek és szerinte kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak.
Hozzáteszi, nem tudna sport nélkül élni. Tudja, hogy szükség van hosszabb pihenőkre, regenerációra is, de egy-két hétnél tovább nem bírja. Muszáj menni. Muszáj kihívásokat találni. Észrevette, amíg csinálja, megy, mozog, addig nincs semmi baja. Ha pihen, akkor viszont rögvest itt fáj, ott fáj. Ezért a mottója, menni, csinálni, sportolni minél többet.
Szerző: Bényi-Virág Rita